fogoly [ otthon, felejtős, polc, képek ]
Nov 23, 2025
Dialektika, Esz, Tortenelem 2025 nov.21
Takács Ádám: Dialektika contra diszperzió: Sartre és Foucault vitája a történeti ésszerűségről
Sartre es Foucault vitaja a '60 evekben. Egyik oldalon a Nyugati marxizmus, Frankfurt, Budapest, Praxis kor, Althusser, Sartre, vallalkozik a dialektikus marxizmus ujraformalasaban, azzal a gondolattal hogy csak Marx csinalta jol a Marxizmust eddig mindenhol rosszul volt ertelmezve, emelett emberkozpontu, humanista.
Masik oldalon a (poszt?) Strukturalistak, explicit anti-humanistak, Lacan, Derrida, Foucault, Althusser. A humanizmus es a marxizmus csupan episzteme (F. szava, egy ismeretelmeleti diszpozicio ami megszabja mi mondhato, mi gondolhato el az adott korban).
Althusser mindket oldalon ott van, marxista, de anti-humanista strukturalista marxista.
A vita fokepp a filozofia tortenelemfogalmara iranyult, de kesobb a ket iskola szubjektumfelfogasara hegyezodott ki.
A tortenelemmel kapcsolatban az egyik rendbe szeretne tenni a marxizmust, a masik teljesen el akarja dobni mind a marxizmust mint a humanizmust, es tudomanyos(abb) alapokon ertekezni a tortenelemrol.
Sartre ekkor mar 60 eves amig Foucault csak 40, Sartre a francia kozeletben szinte mindenhol ottvolt a 40-50-es evekben, irodalom, tortenelem, muveszetek, politika, filozofia, a haboru utani franciaorszag talan egyeduli legfontosabb es legmeghatarozobb alakja. A (francia) filozofiatorteneszek nem tudjak elhelyezni ekkor meg annyira, vannak konyvek ahol ki is hagyjak. Sartre mint mozgalmar folyamatosan reszt vett a politikaban, ez a fajta reszvetel is kesobb vita tema. Felfoghato Foucault ellenszegulese Sartre-nak egyfajta apagyilkossagkent, Sartre kioregedett, ekkorra mar nem tartja a kapcsolatot a "fiatalokkal" (40 esek, a fiatalok), a poszt-strukturalista tendenciakat nem erti, ahogy nem erti a francia "uj-regenyt" sem. Foucault szerint megvolt a maga ideje ennek a gondolkodasnak, es most ideje lelepni a porondrol.
a nagy poszt-strukturalista tendencia - univerzalis igazsagok elutasitasa: nincs vegso objektiv igazsag - szubjektum decentralasa: az ember nem autonom, hanem diskurzusok altal konstrualt - tortenelem linearitasanak megkerdojelezese: nincs haladas vagy fejlodes, csak diszkontinuitasok - a nyelv elsobbsege: a nyelv nem eszkoz, hanem maga kostitualja a vilagot
A masik analizisa a helyzetnek hogy az '50 es evekben Sartre egyszeruen meghaladhatatlant alkotott, ezen mar nincs mit javitani, hozzatenni.
"engagememant" (politikai) szenvedelyes reszvetel, elkotelezett reszvetel. A filozofus nem csupan szemlelo, aktivan reszt kell vennie a koraban. Az egzisztencialista szabadsag cselekvest kovetel, a tudas es a cselekves elvalaszthatatlan. F. ezt naivnak tartja, a filozofia celja nem az hogy eloirja mit es hogy kell csinalni, hanem kritikai diagnosztikai tevekenyseg, a jelen dolgok allasanak destabilizacioja, a torespontok felfedese es a valsaghelyzet kinyilatkoztatasa. pl. TGM amikor megkerdeztek tole a tvben hogy oke, oke, ezt mondod, de akkor mit lehet tenni? O neki ez nem feladata, hogy megmondja. Ez kovetkezik a poszt-s. szubjektumfelfogasabol es a tortenelmi folyamatbol, minden esetleges, tektonikus lemezek erintkezese.
Alan Badiou, felismeri ezeket a tendenciakat es megprobalja oket osszeugrasztani. S.-t nem erdekli.
F. viszont leall vitazni. '66 Szavak es Dolgok, mondja hogy leteznek tortespontok S. es kozotte. A Szavak es Dolgok vegen kijelenti az ember halalat.
Halott az ember (es vele Hegel, es vele Marx, es vele a dialektika), helyette kell nekunk Nietzsche, Heidegger, Wittgenstein, (Althusser?).
"A jelenkori tudas felvaltja az embert, eltunik az ember mint kozpont."
Az ember mint a tudas kozeppontja es alanya csak egy tortenelmi konstrukcio volt.
A 18-19.szazad humanista tudomanyok (pszi,szoc,antro) altal letrehozott "ember" fogalom veget ert. (Kuhn paradigma? kortars, de meg nem olvashattak Takacs Adam szerint)
A modern tudomanyok (nyelveszet,pszihoanalizis,etnologia) mar nem az embert helyezik kozeppontba.
vagy a strukturalizmus nyelven: nem mi beszeljuk a nyelvet, hanem a nyelv beszel bennunket.
etnoologia: a kulturank nem egyetemes, csak egy a sok lehetseges kozul. pszihoanalizis: nem vagyunk a tudatunk urai, a tudattalan mukodik bennunk.
S. filozofiaja az emberi szabadsagra, felelossegere es cselekvokepessegere epul. F. szerint ez a humanista emberkep mar csak akadalya a valodi megertesnek. S. konyve a Dialektikai es Kritikaja, lezarta ezt az episztemet.
F. megfogalmazott kerdese S. ellen, "mi hozza letre az ember fogalmat mint invarians kepzodmeny?"
S. valasza "persze hogy a struktura termeke az ember, de csak annyiban amennyiben kepes meghaladni azt" (D&G ezt eloszeretettel hasznalni fogja)
S. szerint ez az "uj-gondolkodas" mivel nem cselekvo, ezert politikailag inkompetens es impotens rendszert fog letrehozni, a "French Thing/Theory" kiherelte a francia politikai gondolkodast.
F. es a tortenelem koncepcio, mivel a filozofia kritikai diagnosztikai tevekenyseg, a filozofia nem irhatja elo mi a tortenelem, az a tortenettudomany dolga. "van egy mitosz, a filozofusok tortenelem mitosza, megolom a filozofusok tortenelmet" ezaltal a tortenelemrol lehullhat a lepel es vegre irhatjak a valos tortenelmet a tortenelemtudosok, es minden a sajat szintjen es helyen van targyalva. Nincs semmi totalizalo folyamat, semmi ativelo osszefugges, semmi dialektika ami eloirna hova es hogyan halad a tortenelem. F. A tudas archeologiaja (a tortenelem problemaja).
F. a jelen tudomany allasat bele akarja keverni a filozofiaba es a politikaba, ebben latja a valtozas lehetoseget, amig S. forradalmarkent csak kimenne az utcara mert szerinte igy omlanak ossze a strukturak. S. preskriptiv reszvetelt kivan, a sajat vilagnezete szerintit, amig F. csak diagnosztizal es nem szeretne eloirni semmit, mivelhogy a letrejovo valtozasok amugy is esetlegesek.
F. intervencios reflexios politikat kinal (a tudomany segitsegevel) a tudattalan engagement helyett.
S. "Dialektikus es kritikaja" bevezetoje kulon ki van adva a "Modszer kerdese" c. kotetben, ebben fokent Lukacsot kritizalja, es ir az '56 os forradalomrol es a munkastanacsokrol.
T.A szerint Bertrand Russel nem a torteneti munkajarol hires, utalt ra hogy a filozofia tortenete eleg rossz.
S. a "Modszer kerdese"-ben posztulalja az uj marxizmus igenyet, legfokeppen (az oreg) Lukacsot kene kidobni ("Az esz tronfosztasa"). fogalmi fetisizmus, ideologiai blokk, alkalmatlan fogalmi diktatum, poszfesztum dialektikus mozgasokat fetisizal es alapnak vesz, totalizalo skolasztika, ideologiai megbelyegzes, M. megmerevedett allapotban.
S. a fenomenologiai es exisztencialista szalat latja az utnak a valos tapasztalathoz. A szociologia es a pszihoanalizis segithet abban hogy Marxot anthropologiai alapokra helyezzek.
F. kritikai projectkje a totalizacio es totalitas ellen, T.A szerint igazabol egyben ervel egy Hegel, Sartre, Husserl massza ellen, ahelyett hogy oket kulon kezelne.
F. fogalmai: a diszkontinuitas fogalmai (hatar, kuszob, perem, stb), szőrődés (diszperzio) nem pedig fejlődés, a fejlodesi sema rossz meglatas.
S. fogalmai: totalizalas, progresszio, aktivitias, nyito, feltaro, termeles es ujratermeles (!), megkerules, kiszakadas, szakadatlanul uj termelodik, neki a praxis nem absztrakt mozgasokbol all, emberekbol, es a hiany hajtja a praxist.
S. hiany mint szukseglet, ehseg, a cel hianya, nem betoltetlen dolgok betoltesere iranyul a praxis es ez inditja be a tortenelmi mukodest, ezaltal jon letre a szubjektumok egysegbe torekvese, csoportkezodes, kozos celok rendszerek.
S. Tobbszintu dialektikai mozgas:
S. a strukturak nem vegervenyesek, folyamatosan ujratermelodnek es ezert uj praxissal ki lehet szakadni beloluk, atalakithatoak, meghaladhatoak. Vektorszeru (iranyvonal) ontologiai optimalitas? a let valamilyen optimalis allapot fele tor?
F. nincs hiany, nincs feloldas, T.A "ellen morfologia/mas alaktani vilag", nincs forma csak veletlen alakzatok, nincs iranyvonal csak szabalyvaltasok, nincsenek mely mozgasok, felsziniek vannak csak, az ember tortenelmileg invarians, felszinek es szorodasok, egymasra torlodo heterogen felszinek, veletlen es esetleges, kontinuitas helyett diszperzio.
T.A es a mobiltelefon peldaja ket oldalrol:
S. a praxis belso potencial, hianyok betoltese, a szabadsag es cselekves ontologiai alapja az embernek, az ember hajtja a vilagot. F. a tarsadalmi mozgasok esetleges erintkezese hozza letre a praxist, "praktikus tehetetlen mozgasok torvenye" -> inercialis/tehetetlensegi logika
F. diszkurziv gyakorlatok, a szobeli megnyilvanulas contextus fuggo, "egy szituacioban megelt rabsagunk nem osszemerheto egy masikban megelt szabadsagunkkal" nincs totalitas, a tarsadalmi mezo adja a beszed contextusat. (F. a nyelvre fokuszal). N dimenzio fuggvenyei mindezek, diskurziv univerzumok, toresek, atrendezodesek, egyfajta ellen existencializmus, tektonikus mozgasok.
F. History of Madness, fogalomtortenet, hogyan alakult ki a szo, a diskurzus hozza letre az alanyt es a targyat is, az oruletnek soha se volt targya, termeszettol fogva. Nem termeszetes kategoria, a diskurzus egyszerre hozza letre az alany (aki megfigyel) es a targyat (akit orultnek minositenek), nincs termeszettol fogva letezo orulet, csak kulonbozo korok diskurzusai az elmebetegsegrol, a fogalom tortenete mutatja hogyan valtozott, mit jelentett "orultnek lenni" kulonbozo episztemekben.
F. A szubjektum mint diskurziv konstrukcio, nincs egyseges, koherens szubjektum, az ember kulonfele szubjekt-poziciokat tolt be kulonbozo diskurzusokban. pl. ugyanaz lehet "beteg" orvosilag, "allampolgar" jogilag, "fogyaszto" gazdasagilag. Ezek nem allnak ossze egysegge, kulon szubjetiv funkciokat toltenek be. A hatalom termeli a szubjektumot, ez a szubjektum csak a diskurzusban letezik, ez a diskurzus kitermeli a tudast.
erudicios szukseglet ??
F. modszere '87-ben magyarok altal az allamszocializmusrol "Senkifoldje"